Fiatal Kutatók Akadémiája
Fiatal Kutatók Akadémiája | |
Egyéb nevek | FKA |
Alapítva | 2019. május |
Típus | tudományos társaság |
Székhely | Budapest |
Nyelvek | magyar |
Társelnökök | Wilhelm Imola, Szentgáli-Tóth Boldizsár |
A Fiatal Kutatók Akadémiája weboldala |
A Fiatal Kutatók Akadémiája (FKA) alulról szerveződő tudományos társaság, amely a magyarországi fiatal kutatók helyzetével foglalkozik. Az a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökének és tagjainak támogatása mellett, 2019 májusában megalapított FKA arra törekszik, hogy kiemelje a fiatal kutatók problémáit és segítsen a megoldásukban. Céljai között szerepel emellett a tudományos kiválóság elősegítése, a tudományos pályán érzékelhető egyenlőtlenségek enyhítése, a tehetséggondozás, valamint a társadalom szélesebb rétegei felé történő minőségi tudományos ismeretterjesztés is, az MTA céljaival és küldetésével összhangban.
Története
[szerkesztés]A Fiatal Kutatók Akadémiájának története 2016 nyarán kezdődött. Akkor indult meg az az előkészítő munka, amelynek eredményeként 2017-ben, az MTA 188. közgyűlésén első alkalommal megrendezték a Fiatal Kutatók Fórumát.[1] Az eseményen a résztvevőknek lehetőségük nyílt megismerni egymás véleményét, javaslatokat megfogalmazni a különböző tudományterületeken dolgozó fiatal kutatók helyzetéről. A Fiatal Kutatók Fórumával egy időben megkezdődött egy „Fiatalok Akadémiájá”-nak létrehozását előkészítő munka. 2018 májusában Pósfai Mihály, az MTA rendes tagja, a fiatal kutatók helyzetével foglalkozó, Lovász László által létrehozott eseti bizottság elnöke ismertette az akkor még „Fiatalok Akadémiája” néven létrehozni tervezett testület alapszabályára vonatkozó javaslatot. 2019 januárjában a Fiatal Kutatók Eseti Bizottsága megválasztotta a 24 induló tagot, márciusban pedig az MTA Elnöksége támogatólag jóváhagyta az FKA megalakulását.[2] A Fiatal Kutatók Akadémiájának hivatalos időszámítása 2019. május 7-én kezdődött. Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia akkor hivatalban lévő elnöke egy nappal korábban, az MTA 191. Közgyűlésének keretében jelentette be a szervezet megalakulását, majd május 7-én megtörtént az alakuló ülés.
Szervezet
[szerkesztés]Az FKA tagjának az jelölhető, aki az MTA köztestületének tagja és első PhD-fokozatának megszerzése óta kevesebb, mint 12 év telt el, valamint taggá válása évében még nem tölti be 40. életévét. A korhatár a gyermeknevelési céllal igazolhatóan igénybe vett távolléttel (gyermekenként 24 hónappal), valamint kérvény esetén egyéb igazolható távollét hosszával egyéni elbírálás alapján kitolódhat 45 éves felső korhatárig. A tagság 5 évre szól, mely idő után a tag alumnussá vagy alumnává válik. Minden évben 12 új tag kerül megválasztásra – reprezentálva az Élettudományok, Humán- és Társadalomtudományok, valamint a Természettudományok szakterületeit – addig, amíg az FKA létszáma el nem éri a 60 főt. Ezt követően minden évben annyi új tag kerül megválasztásra, amennyi biztosítja a 60 fős taglétszámot.
Az FKA legfőbb döntéshozó testülete a taggyűlés, mely legalább évente egyszer ülésezik. Az FKA ügyvitelét a Vezetőség látja el, amely két társelnökből és további öt választott vezetőségi tagból áll. A társelnököket és a vezetőségi tagokat egy évre választja a tagság. Ugyanazon tag társelnöknek legfeljebb kettő, vezetőségi tagnak legfeljebb három alkalommal választható meg. A vezetőség feladatait és hatáskörét az FKA alapszabálya rögzíti.
A Fiatal Kutatók Akadémiájának tagjai titkos szavazáson 2024. május 1-től újabb egy évre meghosszabbították Szentgáli-Tóth Boldizsár Artúr és Wilhelm Imola társelnökök, valamint a vezetőség öt tagja (Kun Bernadette Eleonóra, Bagoly Zsuzsa, Hartmann Bálint, Hatvani István Gábor és Lipták Katalin) mandátumát.[3]
A 2021. áprilisában a szervezet Alapszabálya módosult. Ennek szellemében titkos szavazással a tagok döntöttek arról, hogy az egyik korábbi társelnök – Török Péter – mandátuma még egy évre meghosszabbításra kerül, Solymosi Katalint pedig 2021. május 1-től két évre megválasztották a szervezet társelnökévé. A 2021. május - 2022. április közötti időszakban a vezetőség választott tagjai Bálint Erika, Dömötör Orsolya, Kecskés Gábor, Máté Ágnes és Tóth György. 2022. május 1-től két évre az FKA társelnökévé Kecskés Gábort választották (Török Péter mandátumának lejártával). 2022. május 1-től az FKA vezetőségi tagjai: Bálint Erika, Dömötör Orsolya, Fröhlich Georgina, Lencsés Ákos, Wilhelm Imola. 2023. május 1-től az FKA társelnöke Wilhelm Imola volt Kecskés Gábor mellett, az FKA vezetőségi tagjai: Fröhlich Georgina, Hartmann Bálint, Hatvani István Gábor, Lencsés Ákos, Lipták Katalin voltak.
Az FKA munkáját nemzetközileg is elismert kutatókból álló Tanácsadó Testület segíti, melynek tagjai 2022-2025 között: Ádám Veronika, Csépe Valéria, Czigány Tibor, Erdei Anna, Kamarás Katalin, Kenesei István, Kiss L. László, Kollár László Péter, Kondorosi Éva, Lamm Vanda, Lovász László, Pósfai Mihály, Somogyi Péter Pál, Stipsicz András és Szabó István.
Tagság
[szerkesztés]Az FKA tagok 2024. májusától.[4]
Tevékenység
[szerkesztés]Az FKA tevékenysége, megfogalmazott céljaival összhangban szerteágazó. Tagjai felmérést készítettek a fiatal magyar kutatók helyzetéről és problémáiról,[5] nyilatkozatot fogalmaztak meg a fiatal kutatók nehézségeiről a járványügyi vészhelyzetben,[6] tudománykommunikációs workshopot tartottak az MTA Kommunikációs Főosztályával együttműködésben.[7]
Három alkalommal szervezték meg a Fiatal Kutatók Fórumát az MTA évenkénti Közgyűléséhez kapcsolódóan, amely rendezvényeken a fiatal kutatókat érintő problémákat tárgyaltak.[8] Tagjai egyeztettek a fiatal kutatókat érintő kérdésekről és életpályamodellről a Doktoranduszok Országos Szövetségének, illetve a Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezetének képviselőivel is. A külföldön (OECD tagállamokban) szerzett doktori fokozatok honosítási kötelezettségének eltörlése ügyében megkereste a döntéshozókat is. A fiatal kutatók számára kiírt hazai pályázatokat áttekintő rendezvényén a döntéshozókkal való közvetlen párbeszédre is lehetőséget nyújtott a résztvevőknek. Az FKA tervezi a korábbi, fiatal kutatókat érintő felmérés folytatását is, képviseltette magát a ’Nők karrierlehetőségei az akadémiai szférában’ című kerekasztal beszélgetésen.[9]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ I. Fiatal Kutatók Fóruma az MTA 188. Közgyűlésének keretében (2017. május) (magyar nyelven). MTA.hu, 2019. március 27. (Hozzáférés: 2020. június 22.)
- ↑ Megalakult a Fiatal Kutatók Akadémiája (magyar nyelven). MTA.hu, 2019. május 8. (Hozzáférés: 2020. június 22.)
- ↑ Fiatal Kutatók Akadémiájának vezetősége (magyar nyelven). fka.mta.hu, 2024. május 15. (Hozzáférés: 2024. május 15.)
- ↑ Tagság (magyar nyelven). fka.mta.hu, 2024. május 14. (Hozzáférés: 2024. május 14.)
- ↑ Alpár, Donát, Éva (2019. július 1.). „Fiatal kutatók Magyarországon – felmérés a 45 év alatti kutatók helyzetéről”. Magyar Tudomány. DOI:10.1556/2065.180.2019.7.13.
- ↑ Fiatal kutatók nehézségei a járványügyi veszélyhelyzetben (magyar nyelven). MTA.hu, 2020. április 29. (Hozzáférés: 2020. június 22.)
- ↑ Eseménynaptár (magyar nyelven). MTA.hu. (Hozzáférés: 2020. június 22.)
- ↑ Fiatal Kutatók Fóruma (magyar nyelven). MTA.hu, 2019. március 26. (Hozzáférés: 2020. június 22.)
- ↑ Nők a tudományban 2020 | PTE TTK. www.ttk.pte.hu. (Hozzáférés: 2020. június 22.)